A zöld beépült génjeinkbe. Az emberré válás évezredes útján szoros kapcsolatban éltünk a természeti környezettel és növényekkel. Növények jelenléte jelezték a vizet, tápláltak, gyógyszerként, építőanyagként és ruha alapanyagként is szolgáltak.
Egy kis növénytörténelem
A növények evolúciós hatásai belénk ivódtak. Előfordultak olyan történelmi korszakok, amelyek során egy-egy növény a világtörténelem „befolyásolásának” menetében is részt vett. Például, a kultúrnövények terméshozama magával cipelte, a különböző betegségek elterjedését. Idővel nem csak ehetőség szempontjából váltak fontossá az emberek életében a növények, hanem csodálták őket szépségükért és gyógyhatásukért is. A civilizáció kezdeteitől, amint az ember egyre több időt kezdett épületben tartózkodni ide is magával vitte a növényeket. Kínában már időszámítás előtt 1000 évvel házi növényeket neveltek, a rómaiak cserepes növényekkel díszítették az átriumokat, a felfedezések korában, az utazók egzotikus növényekkel tértek haza, melyek idővel gazdasági jelentőségre tettek szert. A 18. században kezdték a ritka növényeket ún. orangerie-ekben és üvegházakban tartani. Csak a II. világháború után terjedtek el hatalmas számban a szobanövények nem utolsó sorban a központi fűtés terjedésének köszönhetően, mely kellemes környezetet biztosított számukra. A hatvanas években jelentek meg az irodákban és mára szükséges részévé is váltak.
Növényekről tudományos szemmel
A NASA egyik kutatója, Dr.B.C. Wolerton ötlete volt, hogy a növényeket a lebegő mikro szennyeződések, káros anyagok megkötésére használják. Kutatásai során rá jött, hogy bizonyos növények nagymértékben képesek csökkenteni a levegő formaldehid- és szén-monoxid szintjét. 19 növényfaj vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a mérgező anyagok megkötésében és lebontásában a növények gyökerei játsszák a fő szerepet. Az Aloé (Aloe barbadensis), a csokrosinda (Chlorophytum elatum), a filodendron (Philodendron selloum) és a sárkányfa (Dracaena fragans), a formaldehid, a borostyánvirág (Hedera helix), a vitorlavirág (Spatiphyllum), a sárkányfa (Dracaena marginata) a benzol és a triklór-etilén bontásában jeleskednek.
Tudta?
- Hogy a növények akár 30%-kal is csökkenthetik különböző egészségügyi panaszok gyakoriságát? Egy norvég kutatócsoport 1995-ben munkahelyi csoportok hangulatát, egészségügyi panaszait vizsgálta és követte nyomon. Megállapították, hogy a növényekkel ellátott irodában 20-30%-kal csökkent a fáradtság, fejfájás, bőr- és nyálkahártya kiszáradás.
- Hogy a levegő oxigéntartalma, akár 16%-ig csökkenhet (a normális 21%-ról) anélkül, hogy ezt észrevennénk? Ehhez hasonlóan a szén-dioxid koncentráció három-négyszeresére növekedése is jól elviselhető. Ugyanakkor a szagokra sokkal érzékenyebbek vagyunk.
- Hogy a helyiség levegőjének javításában a növényeknek nem az a legfontosabb szerepük, hogy oxigént termeljenek, hanem hogy a megfelelő páratartalmat biztosítsák? Egyes növények a felvett víz 97%-át elpárologtatják. Magasabb páratartalom mellett kellemesebb a közérzet, kevesebb a szálló por. A levegő nedvességtartalmát akár 10-15%-kal is növelhetik a nagylevelű, vízben álló növények, mint pl. a papirusznád.
Ajánlatkérés
Ha kedvet kaptál az irodai környezeted megújításához, vagy csak érdeklődnél a megvalósíthatóságukról bátran kérj ajánlatot az alábbi űrlap segítségével, vagy hívd Blaskó Erzsébet kollégánkat +360 20 444 4290-es számon.
